Klubnap

Áltudomány az építészetben

2020. február 18. kedd 18.00 óra

Dr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása

A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.

Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párnapor egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban.

Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.

A klubest időpontja: 2020. február 18. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Szkeptikusok a káosz peremén

2020. január 21. kedd 18.00 óra
Marosán György előadása

A szkeptikus mozgalom a 20. században nagyon fontos szerepet játszott: a tények tiszteletét hirdette, a tudomány objektív szemléletét terjesztette, és minden állítást a valóság próbájának kívánt alávetni. Ezért volt jelentős a befolyása. A 21. század alapvetően új helyzetet állított elő. A tudományt sok irányból támadják, mert valódi kritikáját adja az ostobaságból vagy haszonlesésből származó tevékenységeknek. Ugyanakkor a világ egyre bonyolultabbá vált. Emiatt mind a megismerés, mind pedig a társadalom tájékoztatása jóval nehezebb, mint korábban. Az emberiség a káosz peremén egyensúlyoz. Ebben a helyzetben érdemes újragondolni a szkeptikus mozgalom stratégiáját.

Marosán György a Szkeptikus Társaság tagja, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi karának főiskola tanára, okleveles fizikus, a filozófiai tudományok kandidátusa.

A klubest időpontja: 2020. január 21. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

A jövő atomreaktorai, transzmutáció

2019. november 26. kedd 18.00 óra
Dr. Yamaji Bogdán egyetemi docens (BME Nukleáris Technikai Intézet) előadása

Az atomenergia korunk egyik meghatározó energiaforrása, az átlagember mégis kevés információval rendelkezik az atomerőművek működéséről. Jobbára csak egy-egy atomkatasztrófa vagy meghibásodás, pillanatnyi leállás híre jut el hozzá, és nem is gondol rá, amikor az erőmű csendesen teszi a dolgát. Szükségünk van atomenergiára? Meg tudnánk lenni nélküle? Mik az atomenergiával kapcsolatos tipikus félreértések, tévhitek, érdekességek?

A klubest időpontja: 2019. november 26. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Probiotikum: csodaszer vagy szemfényvesztés?

2019. október 29. kedd 18.00 óra
Dr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása

A Szkeptikus Klub októberi rendezvényén dr. Lakos András infektológus előadását hallgathatjuk meg az antibiotikumokról és a probiotikumokról.

"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:

  • Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
  • Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
  • Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
  • Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
  • Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
  • Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
  • A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
  • Tudományosak-e a tudományos közlemények?
  • Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?

A klubest időpontja: 2019. október 29. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva?

2019. szeptember 17. kedd 18.00 óra
Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatárs (MTA KRTK Világgazdasági Intézet) előadása

Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.

A klubest időpontja: 2019. szeptember 17. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Mire jó a tudomány?

2019. május 14. kedd 18.00 óra
Dr. Meszéna Géza fizikus előadása

A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?

Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.

De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?

A klubest időpontja: 2019. május 14. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Sci-fi, tudomány és társadalom

2019. március 19. kedd, 18 óra
Beszélgetés a Párhuzamos univerzumok c. könyv szerkesztőivel és szerzőivel

Lehet-e eszköz a sci-fi és a fantasy az áltudományokkal vívott küzdelemben? Vajon segíthet-e Kirk Kapitány, Xavier Professzor, Lupin professzor, de akár Palpatine főkancellár egyes tudományos konstruktumok, fogalmak, szerkezetek, folyamatok és dilemmák megértésében? Vagy mindez csak illúzió és a Föld tényleg lapos?

Az április 27-én megjelenő Párhuzamos univerzumok c. tanulmánykötet szerzői erre a kérdésre keresik a választ, mégpedig úgy, hogy egyes közkedvelt fantáziavilágokat tesznek politikatudományi, neveléstudományi, pszichológiai, földrajzi, csillagászati, fizikai stb. elemzés tárgyává.

A Szkeptikus Társaság elnöke, Hraskó Gábor - aki maga is a könyv egyik fejezetének szerzője - beszélget a kötet szerzőivel, szerkeszőivel: Filippov Gáborral, Dr. Nagy Ádámmal, Vancsó Évával, Gáspár Attilával (és várhatóan még néhány további szerzővel).

Még több a könyvről a kiadó oldalán olvasható.

A klubest időpontja: 2019. április 16. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Kozmikus hatások és a klímaváltozás kapcsolata

2019. március 19. kedd, 18 óra
Dr. Kővári Zsolt tudományos tanácsadó (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Csillagászati Intézet) előadása.

A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.

A klubest időpontja: 2019. március 19. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Állampolgári tudomány: hát mi lesz ebből, tekintetes úr?

Állampolgári tudomány, gamifikáció, élethosszig tartó kutatás – újabb szög a tudomány koporsójába, vagy ígéretes irány a megújulására?
2019. február 19. kedd, 18.00 óra
Z. Karvalics László egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar) előadása

A tudományművelésbe bevontaknak nemcsak a száma, hanem az aránya is nő, a még mindig emelkedő demográfiai alapmutatókhoz viszonyítva. Ennek elsődleges forrása nem elsősorban a tudóscéh-hez hivatás-szerűen tartozók számának emelkedése, hanem a külön-külön is olykor százezres, de néha milliós problémamegoldó hálózati óriásközösségek formálódása, a Galaxy Zoo-tól a FoldIt!-ig. Az állampolgári tudomány (citizen science) egyre több területen képes tudományos értéktermelésre, és ezzel párhuzamosan megjelentek azok a platformok, ahol a tudásszerzés és a tudás-létrehozás részben vagy egészben játékosított környezetben zajlik. Vajon ezek a tendenciák hogyan hatnak a tudományművelés minőségére, a megbízhatóságra, miként befolyásolják a módszertani kultúrát? S hogyan szólnak hozzá az itt szemrevételezhető fejlemények hagyományos diskurzusokhoz: a tudományon belüli ismeretelméleti dilemmák, etikai gondok, politikai-ideológiai torzítások kérdésköréhez, vagy épp az áltudományokkal és a hobbitudósokkal foglalkozó szenvedélyes vitákhoz?

A klubest időpontja: 2019. február 19. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Energiatakarékosság és egészség, avagy megvakít-e a LED-fény?

2019. január 8. kedd 18.00 óra
Dr. Csík Gabriella, a biológiai tudományok kandidátusa (Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézete) és Nádas József villamosmérnök, világítástechnikai szakmérnök (Óbudai Egyetem) előadása

Tényleg LED izzót kell kérnünk a boltban? Milyen hatásai vannak a LED-eknek az emberi szervezetre, a szemre? Az utóbbi években több olyan tanulmány jelent meg, amely a LED-fényt összefüggésbe hozta retinakárosodással, ill. az alvás-ébrenlét ciklus megzavarásával, mely a LED-fény gyakran magas kék komponensének tulajdonítható. Mennyire valós ez a veszély?

Az emberi szervezet folyamatosan ki van téve a természetes vagy mesterséges fényforrásokból érkező elektromágneses sugárzásoknak. Az optikai tartomány komponenseinek elnyelődése számos különböző biológiai hatáshoz vezethet. Mik a biológiai hatás kialakulásának alapvető fizikai törvényszerűségei? Milyen következményektől kell tartanunk? Melyek azok, amelyek szükségesek az emberi szervezet egészséges működéséhez?

Napjaink legígéretesebb fényforrása a LED. Hogyan működnek ezek, mi a fénykibocsátás elve? Milyen tartományban sugároznak? Mitől jó a hatásfokuk, lehet-e még növelni? Hogyan üzemeltethetők? Mi az a retrofit LED, filament LED? Mlyen követelményeknek kell megfelelnie egy korszerű LED fényforrásnak? Megszűnnek-e a korábbi fényforrások? Mi a LED-ek jövője, mivel világítunk 20 év múlva?

A klubest időpontja: 2019. január 8. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

A klubestre a belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Grafológia: tudomány vagy művészet?

2018. december 11. kedd, 18.00
Meghívott főelőadó:
Dr. Agárdi Tamás, a Grafológiai Intézet megalapítója, elnöke, igazságügyi szakértő
Meghívott vitapartnerek:
Dr. Czigler István emeritus professzor (MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet)
Dr. Nagy János docens (ELTE Pszichológiai Intézet), a Magyar Pszichológiai Társaság Tesztbizottságának elnöke

Előzetes ismertető Dr. Agárdi Tamástól:

"Szakmai körökben is többféle elnevezés létezik: grafológia, grafonómia, grafometria, íráselemzés, íráspszichológia, írásszakértés, törvényszéki grafológia. Ahogy lenni szokott, mindegyik megközelítés megfog valamit abból a nagy közös halmazból, amit úgy lehetne kifejezni, hogy a kézírásból következtethetünk az írást létrehozó ember tulajdonságaira. A nagy eltérés, a – sokszor késhegynyire menő – viták már erősen differenciálnak, sokszor már a kérdés feltevésében is. Milyen tulajdonságokra lehet következtetni a kézírásból? Pszichés tulajdonságokra, vagy testi jellemzők is megjelenhetnek az írásban? Egyáltalán, mi az írás? Egy (le)nyom(at), a „lélek kivetülése”, vagy a mikromotorium egyénspecifikus terméke, kommunikációs csatorna, metakommunikációs elemeket is magában hordozó jelenség? Mi a grafológia? Tudomány, művészet, intuíció, OKJ-s szakma? A ScienceDirect elnevezésű internetes szakirodalom kereső a kézírás (handwriting) szóra csaknem 14 000 találatot ad ki, a grafológiára (graphology) 517 publikációt ismertet. Vajon levonható-e a következtetés, hogy a grafológia, a kézíráselemzés ilyen arányban hívja magára a tudomány művelőinek figyelmét? Mire és mennyire elég mindaz, amit ma a kézírásról tudunk?"

2006-ban viszont a Magyar Pszichológiai Társaság Tesztbizottságának véleménye alapján az igazságügyi miniszter törölte a grafológusokat az igazságügyi szakértői névjegyzékből. Mint a bizottság írta:

"A grafológia ismereteink szerint nem tekinthető az emberi képességekre vagy a személyiségre vonatkozó, tudományos kutatással alátámasztott pszichológiai diagnosztikai eljárásnak. Ezért a grafológiára épített pszichológiai vélemény a tudomány jelen állása szerint nem fogadható el megbízható és érvényes pszichológiai szakvéleménynek."

A vitában Dr. Nagy János a bizottság álláspontját fogja képviselni, felhíva a figyelmet a grafológiával kapcsolatos módszertani problémákra. Dr. Czigler István pedig kérdéseket fogalmaz meg a grafológiában használatos terminológiáról és az adatok megbízhatóságáról és érvényességéről.

A klubest időpontja: 2018. december 11. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség

A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Glifozát, az aktuális bűnbak

2018. november 22. CSÜTÖRTÖK, 18.00
Dr. Györgyey János tudományos főmunkatárs (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Növénybiológiai Intézet) előadása

Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!

Az előadótól kapott előzetes ismertető:

Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.

A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?

A klubest időpontja: 2018. november 22. csütörtök, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség

A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Amit tudni akarsz a genderről, de sose merted megkérdezni

2018. szeptember 18. kedd, 18.00
Hraskó Gábor (Szkeptikus Társaság) és Feró Dalma (ELTE Szociológia Doktori Iskola hallgatója) beszélgetése

Tudomány vagy áltudomány-e a gender studies? Esetleg ez is meg az is? Ma mindenki a genderről beszél, de kevesen tudják azt, hogy valójában mivel is foglalkoznak a kérdéskör kutatói. Rövid bevezetők után Hraskó Gábor beszél vendégével, Feró Dalmával.

A klubest időpontja: 2018. szeptember 18. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség

A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Bővebben ...

Svindlerek hálójában: Hogyan vernek át bennünket, különösen az időseket?

2018. június 19. kedd, 18.00
Kovács György geronto-andragógus tanár (Zsigmond Király Egyetem) előadása

Se szeri, se száma a különféle átveréseknek, és egész iparág szakosodott az idős, kiszolgáltatott emberek átverésére, lehúzására. De miért vagyunk átverhetőek? Az előadásban nem a szokványos rendőrségi bűnmegelőzési módszerek kerülnek terítékre, hanem a csalási folyamatok egyénre gyakorolt pszichológiai hatásait tárgyalja, bemutatva a csalók módszereit, az áldozati szerepbe kerülés lehetőségeit. Miért és hogyan csalnak lépre bennünket, miért az idősebb korosztály a legkiszolgáltatottabb réteg? Szó esik majd az önbecsapás hatásairól is, ami az időskor egyik releváns problémája.

Különösen ajánljuk az előadást az idősebb korosztálynak, illetve mindazoknak, akik idős szüleiket, hozzátartozóikat szeretnék megóvni az átverésektől.

A klubest időpontja: 2018. június 19. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség

A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

Bővebben ...

Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?

2018. május 15. kedd, 18.00
Dr. Mizsei János egyetemi tanár (BME Elektronikus Eszközök Tanszéke) előadása

Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.

A klubest időpontja: 2018. május 15. kedd, 18.00 óra
Helye: Kossuth Klub (1088 Budapest, Múzeum u. 7.), földszinti klubhelyiség

A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Facebook-eseményoldal

GMO-e, ami génszerkesztett, és ha igen, akkor miért nem?

2018. április 17. kedd, 18.00
Dr. Györgyey János tudományos főmunkatárs (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Növénybiológiai Intézet) előadása

Miközben a géntechnológia fejlődését új szintre emelte a génszerkesztés egyik módszerének, a CRISPR rendszernek az elterjedése, a társadalmi vita még mindig a GMO fogalom korlátai között vergődik.

Bővebben ...

Lehet-e kártékony a tudomány?

2018. március 20. kedd, 18.00
dr. Lakos András infektológus előadása

Mai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet.

Bővebben ...

Hírek és álhírek, tudomány és áltudomány a sajtóban

2018. február 20. kedd, 18.00
Hanula Zsolt újságíró (Index tech-tudomány rovat) előadása

Mit tehet az újságíró, ha a médiavilágban úgyis a Facebook az úr, ott meg nagyobb igény van az áltudományra, mint az igazira? Feljogosít-e a véleményszabadság arra, hogy ellentmondjon az ember a tudományos tényeknek?

Bővebben ...

Tudományos konszenzus a globális felmelegedésről

2017. május 30. kedd, 18.00
Fügedi Ubul geokémikus előadása
Felkért vitapartner: Mika János éghajlatkutató, egyetemi tanár

 

Május 30-i klubestünkön Fügedi Ubul geokémikus mutatja be nekünk azt a Sándor Ágnessel közösen készített munkáját, amelyben többek között amellett érvel, hogy a globális felmelegedés valójában jó dolog. Következtetéseinek kritikai vizsgálatára Mika János éghajlatkutatót kértük fel.

Bővebben ...

Akupunktúra vagy szurkálás?

2017. április 18. kedd, 18.00
Hraskó Gábor előadása

 

Az akupunktúra az alternatív medicina leginkább elismert ága. Más tekintetben szkeptikus orvosok, kutatók, döntéshozók és páciensek is hajlamosak úgy tekinteni erre a módszerre, mint aminek bizonyítékai igazolják hosszú múltját. Azonban ez minden valószínűség szerint téves kép. Az előadásban bemutatjuk, hogy az akupunktúra alapelvei idejétmúltak és nem igazoltak, klinikai vizsgálati eredményeinek összessége pedig negatív. Egy „hagyományos” orvosi módszer esetén ez az eljárás elvetéséhez vezetne, az akupunktúra azonban tovább él.

Bővebben ...

További cikkeink...

  1. Áltudomány a tudományos orvoslásban
  2. Mit tanulhatunk az ősi írásoktól?
  3. Hülyék az emberek?
  4. Mit tud a hárfa - és mit nem? A HAARP kísérlet és környéke
  5. A mérnök, aki piramisra ment fel, de dombról jött le
  6. Hogyan döntsünk orvostudományi kérdésekben? Utak és buktatók?
  7. Liska-modell - hitek és tévhitek
  8. Az áltudományos kutya ugat, a GMO-karaván halad
  9. Az értelem játékai: placebo és nocebo
  10. Áltudományok a médiában: homeopátia és kreacionizmus
  11. Mit tehetünk a fenntartható egészségügyért?
  12. Gyógynövények: kuruzslás vagy modern terápia?
  13. A bizonyítékokon alapuló oktatáspolitika-alkotás anatómiája
  14. Művészeti placebó, avagy a hatóanyag nélküli katarzis
  15. Termográfia - mikor mérés, mikor blöff?
  16. "Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az ezredforduló közönségfilmjeiben
  17. Az irracionális agy?
  18. Dsuang Dszi, a lepke és én
  19. A csodák logikája
  20. A paleolit táplálkozásról – több szempontból
  21. A megújuló energia és a "Föld űrhajó" jövője
  22. Szkeptikus filozófiáról – szkeptikusoknak
  23. Egy szkeptikus-bűvész-fizikus produkciója
  24. Hiszünk-e, hihetünk-e, higgyünk-e az összeesküvés-elméletekben?
  25. Mennyire bizonyítékok a bizonyítékok?
  26. Miért teszi nehezebbé, egyben fontosabbá a szkeptikusok tevékenységét a viselkedési közgazdaságtan?
  27. A táplálkozás és a sav-bázis egyensúly
  28. Bizonyítékok és szkeptikusok
  29. Miért nem gyógyíthatók a fanatikusok, avagy miért terjednek a téveszmék?
  30. Védőoltások és védőoltás-ellenesek: tények, hazugságok, teendők
  31. Vita az otthonszülésről
  32. Mi van a kapszulában?
  33. A GMO-legendárium
  34. Mellébeszélés nélkül az energiaellátás egyes kérdéseiről
  35. Diszciplináris vagy integrált oktatás?
  36. A részecskefizika elmélete és a Higgs-bozon
  37. Mijében él a mi?
  38. FONTOS: Szkeptikus Akadémia elhalasztva
  39. "Quo vadis, theoria chordarum?" - a húrelmélet státusza és perspektívái
  40. A tudományos parapszichológiáról: kísérleti eredmények a múltból és a jelenből
  41. A polarizált fény biológiai hatásai
  42. Gyógynövények gyógyszerekben és csodaszerekben
  43. A megújuló energiaforrásokról
  44. Minek a filozófia?
  45. Mi baj van a "finnugor rokonság"-gal?
  46. A genetikailag módosított növények veszélyei
  47. A közelmúlt ipari katasztrófái
  48. A szkeptikus fakír
  49. Gyógyszer vagy nem gyógyszer?
  50. Gyógyító ásványok régen és ma
  51. A vörösiszapról és hatásairól
  52. A székely írás
  53. Génpiszkált vagy génnemesített?
  54. Globális klímaváltozás - tényleg az ember okozza?
  55. A tudomány határaitól a tudományháborúig
  56. Fényterápia polarizált fénnyel?
  57. Hunok Magyarországon, magyarok Kínában
  58. Evolúció: hol tart a tudásunk?
  59. A homeopátia bizonyítékai
  60. Mi az igazság az asztrológiáról? Amit a magyar adatok mutatnak
  61. Bűvészek és szkeptikusok
  62. Sumerológia és "sumerológia": tudomány vs. ködevés
  63. A vallás mint evolúciós jelenség
  64. Amikor a természettudományos nevelés szembe halad önmagával
  65. Összeesküvés-elméletek
  66. Darwin öröksége a természettudományokban és a társadalomtudományokban
  67. Csökkentett deutériumtartalmú vízzel a rák ellen?
  68. A tudomány megbízhatósága
  69. X-Aknák - élveboncolás
  70. Alternatív gondolatok
  71. Materialista parapszichológia
  72. Kételkedem, tehát vagyok!